Egész jól megy ez az agykivétel-program. Mindennek az egyszerűbb végét fogom meg. Nem vagyok hajlandó filozofálni. Azt mondom, amit gondolok. Nem tervezek, csak kéznyújtásnyi távolságra. Amit kapok, annak örülök, ha nem kapok többet, örülök annak, amit addig kaptam.
A lányokat nem kergetem, egyszerűen jól érzem magam a társaságukban, szeretem őket. Ha tetszem (úgy egy hetes a borostám), majd szólnak. Nagyon kis figyelmes vagyok, észreveszem az alig látható jeleket is.
Az egyetlen hátránya a dolognak, hogy minden, ami nem a körülöttem levő emberekről szól (munka, tanulás, háztartás), háttérbe szorul. Na jó, még az is probléma, hogy nem bírom a tempót: ma reggel betelefonáltam, és kértem fél nap szabit délelőttre. Úszni sem mentem el. Megint kések, ha nem is annyit, mint régen, és csak alvás után.
Nem zavar. Az élet egyszerű, ezt is megoldom valahogy.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése