2008. december 28., vasárnap

aki fél, fél életet él

Ha a metrón ábrándozom, képzeletemben nem nyerek, hanem vesztek, majd morális leckét adok a legyőzőnek. Ami ilyenkor elárad bennem, az az erkölcsi fölény mámoros diadala.

A hétköznapokban is. A cél nem egy állapot, hanem a változás, és a vele járó fejlődés. Eszembe sem jut átszakítani a célszalagot: amint úgy látom, elérném, már nem érdekes a játék.

Ezért hagyom ott a munkáimat, amint elkezdek jó lenni abban, amit csinálok.

És amiért ezt érdemes volt leírni: ha jobban körülnézek, én a többséghez tartozom. A győzelem elviseléséhez tartás és bátorság kell, veszteni és a földről moralizálni lényegesen könnyebb. Ezért ez utóbbi a járt út.

2008. december 26., péntek

teendők 2009-re. lehetőleg az elejire.

Ezek igazából ugyanannak a folyamatnak a részei. Nem nagy változások, egyszerűen a most következő kanyarok az úton. Előző évben vetettem, most jár az aratás. Is.
  • elköltözni: más lakását nem fogom saját képemre formálni, de otthon nélkül sem tudok tovább meglenni, tehát el kell költöznöm. most a hétvégén elhozom anyáméktól a bocskai úti lakás papírjait és elviszem ügyvédhez. apám dolga lenne, de ő ebben az ügyben csak akkor lép, ha az élet az ölébe ejti a megoldást, vagy kényszerhelyzetbe kerül. nem akar szembenézni azzal, hogy jogász mostohaapja hülyét csinált belőle anyja halálakor.
  • párt választani: ez is az otthonteremtés része. nagy meló volt hogy ezt így akarjam. meg kellett tanulnom tökegyedül élni, szeretőt tartani, szeretőnek lenni... csak így tudom értékelni az elkötelezettséget. megtanultam nem félni a valódi megmérettetéstől, ez volt talán a legnehezebb. még egy dolog hátra van: újra elhinni, hogy van olyan ember, akit tudok annyira tisztelni, hogy lehulljon rólam a cinizmus. másképpen: újra bízni valakiben.
  • fegyelmezettebben, de kevesebbet dolgozni: már el tudom látni a feladatom úgy, hogy nem érzem azt, "még betanulok". most azt kell elérnem, hogy ezt a teljesítményt rutinszerűen hozzam, stressz és túlóra nélkül. amíg ez nincs meg, nincs erőm másra.
  • újra belekezdeni egy önálló vállalkozásba: hiába keresek jól, ha valamit akarok kezdeni magammal, ezt a pénzt is hitelkamatra kell költsem. nekem nem kell hitelkamat, nekem lakás kell. ha megkapom a bocskait pár évre, akkor nem irreális a terv.
Ha ezek megvannak, segítek anyámnak jogi és pénzügyi szempontból teljesen leválni a testvéréről, mielőtt az kikészíti. Sőt, igazából ez az elköltözés utáni első dolgom.

2008. december 23., kedd

60 perc, 40 rugó, 3 szatyor papír

ez volt a karácsonyi shoppingolás idén. könyvek és társasjátékok. a karácsonyi bolondokháza pont az a szitu, amikor jó a társadalom pereméről, a semmibe láblógázva nézni, hogy rajtad kívül mindenki szívből gyűlöli az egészet, de azért tolong. höhöhö. úgy kell nektek. ilyen távolságból még szerethetőek vagytok így tömegben is.

és szenteste, miután egész nap a szüleimmel voltam, elmegyek házibuliba. nem lehetek mindig antiszociális, mert "amire ránézek, megsavanyodik". Az egyik könyv Lázár Ervin naplója, majd jól elkérem kölcsön. Azért egy picit már beleolvastam.

2008. december 22., hétfő

karácsony

Anyámtól tudatosan eltávolodtam, mert mellette nem lehettem felnőtt, apámmal szeretjük egymást, de ez csendes, szótlan dolog. Bátyámmal havonta beszélek. Olyan barátaim, akik valóban ismernének, nincsenek. Gyakran kerülöm a közösségeket, mert rosszul vagyok az üres fecsegéstől. A munkámat még mindig szeretem, de egy év alatt elértem azt a pontot, ahonnan sokkal nehezebb a fejlődés. Ez persze mindig így volt. Tévét 9 éve nem nézek, a számítógép előtt meg elvesztegetettnek érzek minden perc szabadidőt. Párom nincs. Akik érdemesek lennének rá, és még hajlandóságot is mutatnak, azokat aktívan és heti rendszerességgel elhajtom. Aki elbűvöl, az kapcsolatban van és egyáltalán nem biztos, hogy felér azokkal, akiket lepattintok. A pénzt leszarom, sőt. Hiába keresek jól, gyakran mászkálok párszáz forinttal a zsebemben. Pénztárcám nincs.

Azt adom magamnak karácsonyra, hogy kitalálom, mi a fenét kezdjek magammal és miért pont azt. Nem, nem vagyok befordulva, csak most picit megállok, fel- és körülnézek, és kitalálom, merre sétáljak tovább. Teljesen jó időpont erre a karácsony. Lehetne fehér.

Bár nem érzem különösebben boldognak magam, azért amit ebben az évben végigcsináltam, arra szégyen és szomorúság nélkül nézhetek. Legyen ilyen a következő évem is.

2008. december 17., szerda

főnök úr

IT projekt, pánikhelyzet, dolgozom hétvégén. Esteledik, SMS-ben riportolok az aggódó tulajnak: "Most vagyok a 2/3-ánál. Nincs net. A Duna Mohácsnál 2600."

A válasz: "Az egész jó. Nekem itthon van, szóval Mohács 234cm, mederteltség 19% (nincs készültség) 5.2 C fok. :)"

Bírom ezt a barmot.

2008. december 11., csütörtök

Sol omnibus lucet.

- olvasható a SOTE épületének a falán, ahova kajálni járunk, és ahol tegnap letüdőztem egy szem borsót. Szem könnybelábad, fej vörösödik. Az asztal mellett minden széken ültek fiatal orvostanhallgatók.

Ugyan meg tudtam állni a reflexszerű teliszájjal köhögést, ám a borsó ettől még ottmaradt. Patthelyzet. Nincs köhögés, nincs levegő. Így történhetett, hogy az orromon jött ki a rántotthús.

Ezt még mindenképp ide kellett tenni az igényesség rovatba.

2008. december 9., kedd

a belső igényesség

szerintem meg az a fasz, akinek nehezére esik leülni a koszos földre, és ettől úgy gondolja, hogy ő igényes és ő ad magára, és ez egy erény.

a hegyipásztor 120 évig elél romlott tejen a szárítottszar-kunyhójában, és köszöni szépen, jól van, a közösség megbecsült tagja.

cindy crawford szemfestékét elmaszatolja a könny, ha belegondol, hogy ma egész nap úgy mászkált a castingon, hogy volt egy tintafolt a könyökén.

vajon annak, amit 'belső igényesség'-nek nevezünk, és kurvára büszkék vagyunk rá, mekkora töredéke a mi saját elvárásunk?

vajon annak, amit 'belső igényesség'-nek nevezünk, és kurvára büszkék vagyunk rá, mekkora töredéke rendelkezik a praktikum leghalványabb jelenlétével?

persze olyan is van, hogy az ember belátja, hogy "ez ugyan egy faszság, de legyen forradalmár az, akinek hobbija az ellenszélben vizelés", és tolja az emberi butaság közös szekerét a többiekkel, és mint mindenben, amiben az ember befektetett munkával eredményt ér el, ebben is örömét leli.

2008. december 5., péntek

sajnos ezt meg kell osszam



Széplelkűeknek ugyanez:

2008. október 27., hétfő

shutdown

Jól mutatja ez a reggel hat előtti bejegyzés, mennyire jó volt ez a hosszú hétvége. Nem szóltam senkihez négy napon át.

A munka mellé felvettem a "neurális hálózatok tervezése és kivitelezése" valamint a "cyberspace jelenetek" témaköröket is a "félálomban problémákkal viaskodom elalvás helyett" tevékenység gazdagításához, köszönhetően a Bugbrain nevű játéknak és a Neuromancer második kötetének. Hogy mély álomban mit csinálok, arra már rájöttem pár hónapja: nem sok köze van a hétköznapoknak. Példának okáért ritkán akarok feliratokat meszelni legelésző lovak homlokára ébren, és a fogaimat sem csattogtatom.

Szóval nagyon kellemes, magamnakvaló hétvégém volt, magamnakvaló örömökkel. Amikor papíron összeraktam, milyen vertikális és horizontális mozgást kell végeznie egy hangya 6 lábának ahhoz, hogy helyben megforduljon, és ez elsőre működött egy hangyaagyban, konkrétan ugráltam és fennhangon magasztaltam szellemi nagyságom.

2008. szeptember 29., hétfő

megadni a módját

amikor a régi kedvesed neked mondja el, hogy gyermeket vár, mikor tudod, hogy költözik, az első igazi otthonába a férfivel, akit erre az életre választott, akkor leiszod magad, nem nagyon, párszor, hogy azért másnap még menjen a munka, és lemondasz magadban arról a csöndes mély dologról, ami még így évek múltán is hozzá köt és meghatároz és amiről senki nem tud, mert nem beszélsz róla, és tudod, hogy most megint meghaltál, és ha elsirattad a halottad, akkor ad még az élet szerelmet, de addig nem.

2008. szeptember 9., kedd

Toljad apukám!

Van úgy, hogy nem ciki egy ősz papán a flitteres-halálfejes póló. Ha Woodstockban is hordta. Voltam Ten Years After koncerten az A38-on, fergeteges bulit csináltak. A basszeros Leo Lyons, aki '62-ben alakította egy cimborájával a zenekart, végig headbang-elte az egész koncertet és vigyorgott, mint egy vadalma. Nagyjából ugyanúgy, mint 40 éve, még fekete hajjal. A gitárja nem változott.


2008. szeptember 3., szerda

egyéni rekord: 12 év késés

Szeptembertől egyetemre járok. Ide, két sarokra, a közgázra.

Féltem ettől a dologtól. Féltem attól, hogy nem fogom eltűrni az egyetemi feudális szemléletet, de az a meglepetés ért, hogy úgy érzem, szolgáltatást kapok a pénzemért. Például az a forradalmi ötletük támadt, hogy a levelező képzés megnyitóját nem hét közepére teszik, ahogy azt a Miskolci egyetem tette egy éve. Van titkárság, fel lehet hívni. Ügyetlenkék, de igyekszenek, kedvesek.

Már csak azt kell megtapasztaljam, a szolgáltatást végző oktatók, a frontvonal fejében is elmúlt a feudalizmus, és akkor azt fogom mondani: Magyarországon bizonyítottan létező jelenség a fejlődés.

2008. szeptember 1., hétfő

ifjú padavan

Léteznek olyan menedzserek, akikről nem gondolja egyetlen ember sem, hogy semmittevő nagypofájú idióta pióca. Hahaha. Vicceltem.

Tehát nincs okom panaszra. Egyszerűen még nem szoktam hozzá ahhoz, hogy szerepem és pozícióm alapján is lehet engem utálni. Be kell látnom, hogy nem létező és / vagy irreális elvárásoknak nem tudok megfelelni.

Még nem tudom, hogy kezeljem az ilyet.

2008. augusztus 30., szombat

KHDP - emlékezz az álmaidra

A Kipróbálok Helyettetek Dolgokat Projekt eheti jócselekedete, hogy tudatosan megtanultam visszaemlékezni az álmaimra.

Egy teljes alvási ciklus 90 perc, tehát reggel kétszer ébreszt ez a szar szemét szar óra, 90 perc eltéréssel. Egy hét kellett, hogy hozzászokjak, hogy ilyenkor a vakon csapkodás mellett legyen két agysejtem arra is, hogy elrögzítsem, mit is álmodtam épp az imént.

Az álom azért megfigyelésre méltó dolog, mert a te álmod az nem te vagy. Ez az egy részünk, a tudattalanuk az, amit még nem sikerült háziasítanunk. Az álom inkább természeti jelenség, mint emberi cselekvés. Azért érdekes dolog látni, mit mond a természet arról, ahogy élek.

Ma két dolgot üzent.

1. Szeretnék pártpolitikai napköziben részt venni, papírsárkány-készítés közben amúgy bizottságosan megváltani a világot.

2. Ha jól állítod be egy kocsmában a sportközvetítés hangszínét, mindenki bejön a pulthoz, és a focit nézi.

Ez egy fasz.

2008. augusztus 28., csütörtök

hogyan tegyünk szert új barátokra

Megismerkedtem egy vallásos-meleg csetszobában egy hollandiában élő és dolgozó középkorú muzsikus cigánnyal és kurvajót vitatkoztunk.

Meg tudom magyarázni, de inkább elsztorizok.

Szokásos esti agyzsibbasztásom végeztem. TV hiányában ez általában nagyon egyszerű flash játékok kattintgatását jelenti. A játék ablaka mellett van egy cset ablak is.

A csetről tudni kell, hogy ott nem beszélgetnek az emberek. Még arról sem, hogy ki mit evett, vagy milyen a jó káposzta. Semmiről. A beírt üzenetekben nincs szövegkoherencia. Azokat a témákat, melyekről lenne mit beszélni, pedig pánikbetegség szintjén kerülik. A probléma pedig az, hogy engem a fecsegéssel ki lehet kergetni a világból. Ingerült fasz leszek, de legalábbis csendben lelépek az ilyen társaságokból.

Annyira felbosszantottak, hogy kitaláltam, megnézem, ez mindenhol így van-e. Beírtam a googliba, hogy "cset" és kikötöttem az első csetszerveren, ahol nem kell regisztrálni: gyaloglo.hu. Van itt legalább 100 szoba, de csak úgy 20-ban volt élet. Akkurátusan végignéztem mindegyiket.

A következő témák forognak.
  1. megjöttem, sziasztok!
  2. megjöttél? szia!
  3. vicces vagyok, nevessetek
  4. te fasz vagy én meg okos
  5. dugjunk
  6. dugtam
  7. szeretlek XY
  8. megyek, szevasztok!
  9. mész? szevasz!
Egyetlen üdítő kivételt találtam, a cigányszobát, ahol ugyanez ment, de vicces nyelven, és nem olyan tenyérbemászóan behízelgő stílusban.

És akkor megláttam a szobát: "hívő melegek". Ennél szarabb helyzetet nehéz elképzelni. Ez olyan, mint szegény Loretta helyzete a Brian életéből, aki nem szülhet gyereket, mert a férfiaknak nincs méhe, szatyorban meg nem lehet kihordani a magzatot. Ilyen szobában nem lehet fecsegni.

És tényleg. Jót vitatkoztam előítéletekről, melegekről, cigányokról, vallásról. Melegekkel, cigányokkal, hívőkkel. Fasza volt.

2008. augusztus 26., kedd

dzsungel

A csoport hím egyedei napi élelemszerző tevékenységüket szervezett közösségben töltik és a megszerzett táplálékkal csak este, pihenni térnek vissza almukhoz. Bár a közösség tagjai látszólag egymástól függetlenül, árnyékban ülve, csendben töltik idejüket, a csoporton belül mégis nagyon erős a hierarchia és a szociális kötődés.

Közös játékok, sőt, néha feladatok szinte szervezett csoportos megoldása alapján alakul az egyedek közösségen belüli megítélése és helyzete. A hierarchia magasabb szintjein nagyon komoly verseny zajlik, látszólag békés eszközökkel. Az egészséges versengés nem, vagy csak nagyon ritkán torkollik nyílt agresszióba: az alfa hím elüldözi a csoport szabályait betartani nem képes hímeket.

A nőstények szinte teljes hiánya nagyban hozzájárul az ilyen informatikai vállalatok nyugalmához.

2008. augusztus 25., hétfő

happy end

Egy bácsit próbáltak újraéleszteni reggel a Keleti előtti tömegben a mentősök. Az embereket érdekli a halál. Gondolom próbálnak hozzászokni a gondolathoz. Mindenhez adnak mintákat, hogy hogy kell csinálni, de azért mégis más a film, mint a valóság. A bácsi gyakorlatilag ismeretterjesztett, ráadásul népszerű témában: alig lehetett elférni a járdán. Jó példát mutatott, én is inkább szeretnék a pályaudvar előtt kiterülni, mint 10 évig leépülni egy szeretetotthonban.

2008. augusztus 23., szombat

mi sem történt

Megint csinálok olyanokat, amitől ki lehet nevetni, tehát megint van blog. Például szeretném a következőket beletenni a mindennapi életembe. Pontosabban a hét 168 órájába.

Kóruspróba, zenekari próba, basszusgitár óra, basszusgitár gyakorlás, zeneelmélet, hallásfejlesztés. Rocky vagy valamilyen más táncóra. Gazdasági informatika szak előadások, felkészülés. Angol órák, felkészülés. Úszás, futás, gimnasztika. Rendezett, tiszta lakás, rendezett, tiszta ruhák, napi háromszori étkezés. Napi szintű közösségi élet, koncertek, nagyfröccs, nagylányok. Napi nyolc óra munka, nyolc óra alvás. Reggelente fél óra ébren az ágyban plafont nézve, esténként fél óra olvasás.

Ezt úgy kívánom elérni, hogy felosztottam az egész heti ébrenlétet 15 perces darabokra, és minden cellát kitöltöttem. Majd az egészet fogtam, és bevittem a telefonomba emlékeztetők formájában. A táblázatot kinyomtattam, hazavittem. Nem célom az, hogy pontosan betartsam a táblázatot, ahogy projektet sem azért tervez az ember, hogy utána azt csinálja, amit előre leírt.

A terv ajánlás és navigációs pont. Majd riportolok, hogy örüljetek.

2008. február 12., kedd

nu

wtf: te befejezted a blogolast?
larry: asszem
wtf: ok?
larry: elmúlt a késztetés
larry: meg amit leírnék, azt nem írhatom le
larry: amit leírhatok, azt nem érdemes
larry: fikázni fikáznak mások eleget
larry: ilyesmi
wtf: akkor ird be h case closed.
wtf: mostmar tudod hogy tokeletes vagy.
wtf: vagy feladtad :)
larry: nem akarom teátrálisan
larry: halkan kinyúvadt
larry: csak előtte még szar lett
larry: így jó ;)
wtf: tényleg szar lett
larry: tom

2008. február 1., péntek

méééhég több meló!


Jövő hét szerdán jönnek a megrendelők, hogy átbeszéljük az eddigi melómat. Kaptunk egy tárgyalót három napra, maratoni petting lesz. A következő munkámat (ha ugye nem rúgnak ki jövő hét végén) már Londonban fogják majd használni.

Valamint megyek Berlinbe egy hétre, megnézni, hogy ott vagyok-e.

2008. január 10., csütörtök

normafa, karácsony

normál esetben ez a fa nem tüskés... szép volt

itt lakom látod