2007. július 27., péntek

antropológia

Ide a távoktatásra a minimális nyolcvan ponttal felvesznek bárkit. Nekem 47 pontom lett. Még 47. Fölöslegbe. Csak azért nem mentem 130 fölé, mert a nyelvvizsgámat csak részben fogadták el. Mondjuk ettől még kurvára nem vagyok okosabb. Persze azért jól esett, hihihi.

Itt jelezném, hogy az általam befizetett adóból tartják fent az egyetemet, és még szemeszterenként 100+ rugót is kifizetek érte - na, ez fog rólam eszébe jutnia a továbbiakban minden olyan tanárnak, aki megpróbál egyszer is gyerekként, vagy '80 pontos szakra' járó diákként kezelni.

Kicsit olyan vagyok most, mint a nyuszi, aki azt üvölti szegény megszeppent rókának, hogy bassza meg a porszívóját. Ez amolyan prevenció. Megelőző taktikai bombázás.

Kicsit ki is pihentem magam, és föl tudtam kelni reggel, szóval ma is úsztam. Hidrobiológiai elmélyülésem eredményeképp lokalizáltam még egy vizes élőhelyen előforduló ritka, ám mindig jelenlevő fajt: a magányos vízköpőt. Kizárólag hím egyedei láthatóak: feltételezhetően a nőstények csak az ivadékok kiköltésével foglalkoznak eldugott almaikban. A hím egyedek viszont előjönnek, és kurvára csapkodnak.

Gyorsabban haladnak, mint kortársaik, de lassabban, mint azok, akik formálisan (és fröccsmentesen) tanultak úszni. Egyszerű őket felismerni: ha szembe jön, a szemlélő vizet nyel. Magányos életformájuk következménye, hogy soha nem mondta meg nekik senki, hogy ezt ne csinálják, mert rossz.

Ma volt egy 'meeting' a cégnél. Egy éve dolgozom itt, de most láttam először a tulajt. Azt próbálta beadni, hogy ő szívességet tesz, ha zsebből fizeti az alkalmazottakat, mikor a megrendelő nem fizet időben.

Szerintem meg a tulajdonos leveszi az üzleti kockázatot az alkalmazottról, cserébe a haszonért. Ennek fejében az alkalmazott úgy gondolja, hogy a nyereség jogosan a tulajdonosé, ám elvárja, hogy ugyanígy legyen a veszteséggel is. Nem bonyolult ez.

A tulajdonos okos ember, pontosan tudja ezt ő is, csak akkor nem tudom, kit akar hülyének nézni.

Nincsenek megjegyzések: