2007. november 30., péntek

adaptomorf

azaz vettem üzleties megjelenésű felsőruházatot és kiegészítőket, úgymint nyakkendő és öv. jó ízlésem van, a kupacból mindig a legdrágábbat húzom ki.

az új főnököm ma kezembe nyomott 620e Ft-ot, hogy vegyek két laptopot, meg még ezt-azt. tudom, hogy ez kispolgári mulatság, de azért érdekes volt.

mondjuk, ha a program, amit írunk, hibázik csak annyit, hogy egy utalás nem megy el adott napon, a bank ennek az összegnek többszörösét fizeti, és a mi cégünk presztizsvesztesége pedig évek munkája.

azt hiszem, nem írok többet erről a témáról. nem pofázni kell róla, hanem felnőni hozzá. ez pedig nem a nyakkendőn múlik.

ma is

Ma is ugyanaz volt, csak jobban. Teljesen lezsibbadt az agyam, egyszerre próbálom felfogni a elektronikus átutalások rendszerét és a különböző országokban ezekre írt programok működését. Az a sok ember meg gyakorlatilag azért ül ott az asztalnál, hogy a végén én jó doksit írjak.

Túloztam tegnap, mert ugyan tényleg 4 országot képviselnek, de csak két ország ül a tárgyalóban. Ma nyolc órát. Meg még hármat este a sörözőben.

A Tesco-ban meg csak Teletubbies és Süsü színű nyakkendőket árulnak. De cserébe akkorák, hogy befedik az ember hasát. Ing is van, harmonizál a nyakkendőkkel. Elmentem hajnalban és nem vettem semmit.

Semmire nem marad energiám, kimostam a ruháimat, de elaludtam, mire lejárt a mosás, és nem teregettem ki. Hatkor bekapcsolom megint a gépet. A kórust nem szervezem, pedig itt a karácsony.

Posta, ajánlott levél, csekkbefizetés, bank, számlaegyenleg-lekérdezés, vállakozói folyószámla nyitás, autó eladás... na ez mind nem halad.

Éjfélre értem haza, 25 levelet olvastam végig.

2007. november 28., szerda

veszek inget, még ma éjjel

Megvolt az első munkanapom. Kéz feltesz, kalimpál, ugrálva szalad a mezőn. Sikoltozik, fűben hempereg, továbbszalad.

Nem írom le, mennyire nem akarom elhinni, milyen elképesztően jó a melóm, és milyen körülmények között végzem. Csak elmondom, mi a dolgom.

A világ legnagyobb bankjának egy, a középeurópai régióban negyed éven belül mindenhol bevezetendő programjának a Business Analyst feladatkörét bízták rám. A program kezeli az összes átutalást. Bankon belüli, bankközi és nemzetközi átutalások, csoportos beszedési megbízás, helyi is idegen valuta. Ha nem működik, leáll a bank.

Egy hónapon belül kell a Business Requirements-ből Functional Specification-t írnom. A tesztelést is nekem kell megszerveznem és valószínűleg végrehajtanom, de azt még nem tudom, hogy hogy fog ez az időbe beleférni. A munkaidő kötetlen, csak meglegyen az átlag napi nyolc óra. Nyolc-tíz fejlesztő munkáját fogom támogatni.

Az első napomat a Bankcenter füstüvegei mögött, az ötödik emeleten este hatig kőkemény melóval töltöttem 4 ország képviselőivel egy tárgyalóban, a szünetekben a konyhában 20 fajta tea, kávégép, italautomata várt. Ha jól értettem, 1200 alkalmazott van csak ennél a banknál, mondjuk nem is köszönnek vissza az ismeretlenek.

Megyek veszek inget és nyakkendőt.

Ja és még valami. Az előző helyemen, ahol még elvileg péntekig alkalmazott vagyok, felmondott a főnököm. És az ő főnöke. És az ő főnöke. És a vezető fejlesztők nagyobbik része. Azt hiszem, időben váltottam.

2007. november 27., kedd

ja

és benne leszek a holnap megjelenő nőklapjában

ha esetleg még nem mutattam:

2007. november 26., hétfő

önállóságból egyes, tisztes játékból ötös

Nem írtam munkanélküliségem alatt, mert pocsék vagyok benne, a nyavajgós blogoktól meg rókázok.

Egyrészt elsüllyedtem a "fáj az életem"-ben, mert azért nem jó munkanélkülinek lenni, másrészt azt hiszem, az én eredendő bűnöm a lustaság. Ez azért gáz, mert többnyire értem magam, de a lustaság előtt értetlenül állok. Semmi értelme nincs.

Node jött a mai nap, és én elmentem 13:30-ra és 15:00-ra egy-egy interjúra.

Először egy pici magyar céghez, akik biztosítók és bankok így első hallásra teljesen normális (értsd: őskáosz) fejlesztési projektjeit viszi. Többet ajánlottak, mint a jelenlegi helyemen, és nagyon érdekes (kurvanehéz) melót.

Úgy hívják, hogy 'Business Analyst', így nagybetűvel, és az a dolga, hogy senki ne dumáljon mellé. A megrendelő, ha valamiról nem tudja, hogy hogy legyen, akkor ne mondjon valami baromságot csak azért, hogy valami mondva legyen, hanem mondja azt, hogy 'nem tudom'.

A fejlesztő, ha nem értette, mi a fenét akar a megrendelő, ne találjon ki valami működő, de senki által nem kért dolgot, hanem mondja azt, hogy 'nem tudom, mit akarsz'.

Úgy általában, az a dolgom, hogy senki ne találjon ki semmi olyat, amiben nem biztos.

Emellett tesztelhetek, és ha nem érek rá, mert BA vagyok, akkor esetleg koordinálhatom a tesztelést. Szeretek tesztelni.

Emellett érezni lehetett, hogy szeretnének megszerezni és megtartani. Azt mondták, segítenek, hogy meló mellett megszerezzem a diplomát, ha akarom. Heti két angolóra van.

Ezek után úgy jöttem el tőlük, hogy azt mondtam, este - a másik megbeszélésem után - visszahívom őket.

Kibebaszott nehéz döntés volt, mert. A másik cég is rohadtul komolyan vett engem. Folyamatosan utazgattam volna Európában. Olyan új technológiákkal és módszertanokkal dolgoztam volna, amit nemhogy Magyarországon, de az EU-ban is kevesen használnak még.

Végül úgy döntöttem, hogy maradok ebben a kis szarpocsolyában, és mutyizok mint a maradék pármillió magyar, viszont nem halogatom tovább az APEH tartozás befizetését (500+k), szerzek egy diplomát, és nem hagyom ott a kórus szervezését.

Remélem, jó partnerre találtam ezeknek a megvalósításához.

Még annyi, hogy elmentem a második interjúra is, úgy, hogy már eldöntöttem, az első munkát fogadom el. Nagyon szar volt az egyébként végtelenül jófej, de azért büszke tulajnak azt mondani, hogy nem kell, amit kínál, mindez azok után, hogy eljött a társa finnországból, hogy picit dumáljon velem (ok, persze nem csak az én kedvemért jött gondolom), meg összeszerveztek vagy öt embert, hogy akkor megbeszéljük a januári projektkezdés részleteit.

Haragudtak, de azt mondták, megértik, sajnálják, és ha nem jön össze a jelenlegi, keressem meg őket. Én is jófej voltam, hisz odacsöröghettem volna, de inkább elmentem, hogy lássák a bűnbánó fejem.

Most rohanok.

2007. november 16., péntek

munkanélküliség - 1. nap

Az újdonság varázsa. Picit irígykedtem a lakótársamra, mikor reggel elhúzott melózni, de azért jó volt 10:45-kor arra kelni, hogy egy helyes csaj felhív dumálni és azt mondani neki: nem zavarsz, azért vagyok szabin, hogy olyanokkal töltsek időt, akiket szeretek.

Összeszedem, mi mindent kellene csinálni, úgy, hogy a november végén kapott fizummal az A-hitelem egyenlege pozitív legyen.

Fontossági sorrend.
  1. álláskeresés
    napi egy interjú, míg nincs két biztos hely
  2. APEH-, Önkormányzat- és könyvelőszelidítés
    minden papírt rendberakni, személyes randik mindenhol
  3. Suzukit rendberakni és eladni
    öreg projekt nem vén projekt...
  4. élvezni az életet
    salsa, sport, kultúra, barátok és barátnők
    (és a többi pont, hogy elégedett legyen a fejem)
  5. rendbe rakni a környezetem
    • beszélni Jeromossal, ne veszítse ilyen iramban a leveleit
    • takarítani, rendet rakni, rendet tartani
    • felkészíteni a konyhát, és főzni magamra
Kihagytam valamit? Szuper. Őőőő... akkor most el kellene kezdeni, ugye?

2007. november 15., csütörtök

bosszantó-e vagy

A winnerizer rövid (!) időre átalakul munkanélküli-naplóvá.

Egyrészt a 'kipróbálok helyettetek dolgokat' program kedvéért, mert azt szerettem, másrészt hogy bosszantsam azokat az általam nagyon-nagyon szeretett embereket, akiket ezzel remekül lehet idegesíteni.

Persze nem lennék önmagam, ha nem lenne az egész mögött egy mottó meg egy megvalósíthatatlan ötéves terv. Lám, igyekszem megfelelni a rólam kialakult sztereotípiáknak.

A mottó legyen mondjuk "ember küzdj és bízva élvezd, különben szart sem ér az egész". Nem vagyok hajlandó rosszul érezni magam azért, mert úgy döntöttem, felülök a hullámvasútra. Hozzáteszem: az, hogy elszántan vigyorgok, nem jelenti azt, hogy nem kezelem komolyságának megfelelően a helyzetem.

Az Ötéves Terv pedig legyen az, hogy elérek egy bizonyos szintű függetlenséget szakmai tudásom és referenciáim alapján. Ötéves Tervnek tökéletes, még be sem mentem az alagútba, aminek ez lehet a kijárata.

Megmondom azt is, mi pörget. Nem vagyok hajlandó elfogadni azt, hogy spórolnom kell ahhoz, hogy havi 20.000 Ft-ot valamilyen hobbimra költsek. Vannak olyan problémák, amikre büszke az ember, de én ettől rókázok. Úgy szeretek élni, hogy annak adok kölcsön, akinek jólesik, és nem tartom számon, visszaadják-e. Mert baszok rá, mert megtehetem. Arra van a pénz, hogy jól érezzem magam azokkal, akiket szeretek.

Na most biztos eldurrant néhány ember agya. Szerintem meg akinek a véleményével mindenki egyetért, annak nincs véleménye.

Keylock

Még egy érv amellett, hogy ha magára hagyjuk a gépünket, zárjuk le a billentyűzetet.


Ma voltam utoljára a munkahelyemen, kaptam tortát. Megkérdeztem, elhívnak-e arra a lényegesen nagyobb bulira, melyet távozásom után közvetlenül tartanak, de azt mondták, az zártkörű.

Majd bajnokságot rendeztünk ebből: http://www.eyegas.com/cubiclefreakout/

2007. november 10., szombat

88 év

Nagyanyámnál voltam az idősek otthonában. Az a jó a szenilitásban, hogy az ember olyan őszinte és elbűvölő (és idegtépő) tud lenni, mint egy gyerek. Bármi, aminek köze van a valósághoz vagy a logikához, lepereg róla, és élvezi.

- Tessék nagyi, kávé.
- Jó erős... de olyan fura ízű.
- Igen, ez cappuchino, nem tudtam, mit szeretsz.
- Hümm... az nem tudom, mi... köszönöm. [pár korty csend] Ez mindig ilyen rossz ízű?

Én nem tudom, mitől marad életben, gyakorlatilag két falatot evett, azt is az én kedvemért. Közben olyan fejet vágott, mint én, húsz éve a tökfőzelék előtt. Nagyon röhögtem, ő is jól szórakozott. Aztán az ápolók összeesküvésének részleteit beszéltük át. Remélem, még marad picit.

2007. november 9., péntek

vérnyúl

Én azt nem értem, hogy egy ember, aki úgy beszél, mint egy kisnyúl, hogy írhat ilyen darabokat. Kodályról van szó. Állítólag rettegtek tőle a tanítványai. Ha egyszer lesz saját lakásom, lesz a falon egy Kodály-portré. Nem azért, mert hűdejó darabokat írt. Egyszerűen csak gyermekkorom meghatározó alakja.

Zélet

tomlac says: csá
tomlac says: http://www.indavideo.hu/video/ez_a_tojas
tomlac says: :D
tomlac says: bocs ezt nem birtam kihagyni :)
larry says: bruhaha :)
tomlac says: te ez e a munkanélküli létforma kattantá tesz engem
tomlac says: a neten már csak az ilyen baromságokra mozdulok :)
larry says: bwahaha :D :D: :D
larry says: hát ez kurvavicces... csirke, meg minden
larry says: dobom tovább mindenkinek
tomlac says: ja én is ott dobtam el magam :D
larry says: szal kivagy
larry says: én is
larry says: még mindig nincs új meló
tomlac says: beszélj Andival, hogy akkor inkább maradnál :)
larry says: nem, annál büszkébb vagyok
tomlac says: vicc az egész élet
larry says: egyrészt
larry says: másrészt bencsik nemet mondana
tomlac says: lehet
larry says: harmadrészt már lekönyvelték a felmondásom
tomlac says: ejj
tomlac says: politikusnak kell lenni
larry says: tegnap voltam egy interjún
tomlac says: mesélj
larry says: kibaszott puccos, óriási iroda
larry says: kong az egész, alig lakják
larry says: mert nő a cég, most költöztek be
larry says: a főnökkel 45 percet dumálok angolul
larry says: imád
tomlac says: :)
larry says: én is a melót: extreme programming projektek tesztelési támogatása
tomlac says: jeee
larry says: kérdi, mennyit kérek, mondom 250
larry says: aszondja az neki sok...
tomlac says: válasz?
tomlac says: mennyit gondolt?
larry says: hát mondom ok... nem vagyok nagy üzletember: ha sokat tanulok, hajlandó vagyok kevesebbet keresni
larry says: megegyeztünk 200-ban
tomlac says: akkor mi a gond? :)
tomlac says: irtad, hogy nincs új meló
larry says: aztán megint farkcsóválás, meg konkrét tervezés: december elején megyek kisebb leókra
larry says: melókra
larry says: és utána mélyvíz
tomlac says: nem értem
larry says: fasza, akkor összegezzük, mondja:
larry says: 200 bruttó
larry says: MI VAN?
larry says: 200 nettó
larry says: nem, ő bruttóra gondolt, 200 nettót a 3 éve náluk dolgozó diplomás fejlesztő kap
tomlac says: mi van? :D
larry says: oszt mindketten hátradőltünk, hogy patthelyzet
larry says: ő 120 nettót adna, én 250 nettót kérnék
tomlac says: baszki és a 250 is lófasz
larry says: (szopós-szmájli)
tomlac says: az
tomlac says: ejj
larry says: teljesen kikészültem
tomlac says: remélem el tudok itt kezdeni dolgozni :)
tomlac says: azt elhiszem
larry says: mesélj, te hogy vagy
tomlac says: ha haza kellene mennem, szuicid hajlamok törnek fel bennem :)
larry says: jól hangzik :D
tomlac says: még mindig a munkaválllalási papper körül megy a várakozás
larry says: találj valamit, ami fontos és leköt, és produkáld benne a képességeid határát
larry says: pl nyelvtanulás, napi 250 szó
tomlac says: jó, ez olyan mint a maszturbálás: egy darabig poén, de társasággal mégis más
larry says: legyen annyi, amit ép ésszel még pont lehet produkálni
larry says: igaz
tomlac says: szóval nekem mindig fontos volt a feedback
tomlac says: és így tét nélkül nehéz magam fegyelmzni
larry says: igen
larry says: kurvanehéz
larry says: mint pl partner nélkül felhúzni egy életet
tomlac says: ja :)
tomlac says: ez egy külön jó
larry says: mármint mi
tomlac says: amikor a nő eltervezi, hogy te vagy a mókuskája, tulajdonba vesz és megszűnik a külvilág
tomlac says: :)
tomlac says: persze valakinek ez természetes
larry says: haha
tomlac says: és bennem van a hiba
tomlac says: :)
larry says: ne őrá haragudj, ha neked szopás az élet. nélküle még nagyobb szopás lenne.
larry says: az ember mindig azt bántja, akit szeret
tomlac says: hát kit bántson? :)
larry says: igaz :D
tomlac says: aranykalitka, kezdek becsavarodni ]:)
larry says: Márti nélkül foskalitka lenne
larry says: amit már rég otthagytál volna, hogy itt szopd velem magyarországon a faszt
tomlac says: :)
tomlac says: always look on the bright sight of life :)
larry says: én jól megvagyok a magam problémájával
larry says: amellett, hogy megőszülök, büszke vagyok arra, ahogy játszom ezt a dolgot
larry says: volt vér a pucámban a nehezebb utat választani
tomlac says: kétségtelen,hogy izgalmas :)
tomlac says: meg vicces is
tomlac says: úgy tűnik, halál nyugodtan szopatod magad :)
larry says: ahogy még régen mondtad: dobálom a fost a ventillátorba :D
tomlac says: :)
tomlac says: tényleg
tomlac says: :D
tomlac says: szerintem kiváncsi voltál, hogy ebből mi jön ki, mert már qrvára mást akarsz :)
tomlac says: 1 év
tomlac says: a varázsidő
tomlac says: mindenesetr drukkolok
tomlac says: nem is próbáltad feketézni a fizetést?
larry says: nem, ez egy finn cég
larry says: ezek nem magyarok, nem gagyiznak
larry says: és beszéltem Andival is
tomlac says: és ennyire szarér hogyér dolgoztatnak
larry says: azt mondta, reális, amit a faszi mond, ennyit keres egy tesztelő. ha jobban akarok keresni, váltanom kell
larry says: de legalább egyel feljebb lépnem a ranglétrán
larry says: a finnek nem keresnek sokat otthon sem, csak az állam szolgáltat azért a sok pénzért, amit elvesz. úgy, ahogy itt nem.
tomlac says: aham
larry says: mind1
tomlac says: nettó 120 egy vicc, a tesztelő ember, céljai vannak
larry says: asszem elvállalom 300 bruttóért, ha megadja, tanulok 1-2 évig, és aztán elmegyek külföldre azzal a spéci tudással, amit összeszedtem, és a fluent angolommal
larry says: aztán meglátjuk
tomlac says: még egyezkedel vele?
larry says: igen, azt mondta, mindenképpen keressem, beszél a partnerével
tomlac says: tehát a patthelyzet még mindig tart?
larry says: 10 nap
tomlac says: ez jó hír
larry says: jó? nem tudom eldönteni.
tomlac says: ha más nem, legalább van fix 120
larry says: lehet hogy jó, de az elképzelésemmel nem találkozik
tomlac says: ha nem találsz mást
larry says: hjahh
tomlac says: mert itt vége, ahogy irtad
larry says: igen
larry says: dumáljunk még, de most meló
larry says: és ha eret vágsz közvetíts
larry says: egy webkamera is jól jönne
tomlac says: :)
tomlac says: most?
larry says: azzal legalább kereshetek, ha eladom a blikknek
tomlac says: live gyilok pornó
larry says: barom :)

2007. november 6., kedd

hiányzanak a barátaim

Nagyrészt, sőt valószínűleg teljesen magamnak köszönhetem, de a nemrég tartott, kibaszottjól sikerült fellépésemen egyetlen régi barátom nem volt ott. Ott volt két munkatársam, "friss" barátok.

A régi baráti társaságot hagytam magamtól eltávolodni, amikor éppen azzal voltam elfoglalva, hogy milyen rossz nekem, és fáj az élet.

Mondjuk az a jó a Zéletben, hogy amíg nem döglöttél meg, lehet a dolgokon javítani, ha akarsz.

kis lépés az embernek...

10 napja kitaláltuk Robival, hogy minden nap tízzel több felülést, guggolást és fekvőtámaszt megcsinálunk. Én 1-5-10-15... szériákban tolom, hogy bemelegedjenek az ízületek. Reggel, felkelés után, mert este alkalmatlan vagyok hasonlóra.

Ebben nem az a szép, hogy ma reggel letoltam10 perc alatt háromszor százat, hanem hogy azért tudtam ezt megcsinálni, mert tartottam a tervezett ütemet.

Egyébként az első fekvőtámasz nehezebb, mint a századik.

2007. november 1., csütörtök

nők

Furán vagyok én ezzel a dologgal.

Lenne, aki nem tetszik, de imádna.
Nem keresem.

Lenne, aki istennő, de színészkednem kellene, hogy megkapjam.
Nem keresem.

Lenne, akibe szerelmes vagyok és bújik hozzám, de férjes.
Nem keresem.

Nem jó, nem rossz... hétköznapok.

mindig

Mindig elszégyellem magam, ha valaki, akiről azt sem tudom, honnan a halálból ismerem, nevemen szólít... azt hiszem, bunkó vagyok.