2007. január 26., péntek

APEH

Úgy egy évvel ezelőtt megkért a könyvelőm, hogy telepíteném-e újra az ő számítógépét.
- Lementettél mindent?
- Igen.
- Le fogom törölni az egész számítógépet, semmi nem marad meg rajta.
- Jó.
- Na. Akkor itt a gép, tök üres.
A csóka elvesztette az éves zárások előtt két héttel az összes ügyfelének a teljes 2005-ös könyvelését, és két héten belül idegösszeroppanással kórházba került. A tanulság: nem szabad hinni annak, aki nem ért a gépekhez. De nem is erről akartam beszélni.

Szegény ördög azóta teljesen kiszámíthatatlan és megbízhatatlan. Mivel engem kért fel segédjének az IT-harakiri szertartásához, kötelességemnek éreztem, hogy toleráns legyek vele szemben, és kifizettem neki még 60 ropit el nem végzett könyvelésért, valamint várakoztam és úgy tettem, mintha még lehetne rá számítani.

Miután azonban az APEH már nem csak utalásokat tett a kasztrációmra, de el is kezdte szorítani a golyóimat (80 ropis bírság), úgy döntöttem, lassan aktuális lesz önálló lépéseket tenni.

Itt kezdődik a sztori. Mit sztori?! Tündérmese.

Időpontot kértem, bementem, beszélgettem 15 percet az ügyintézőmmel. Elmondták, hova, mennyit fizessek be, milyen levelet küldjek kinek, segítettek abban, milyen bevallásokat kell majd nullásan beadnom. Lebeszéltek arról, hogy hitelből fizessek nekik sokat. Inkább használjam a kamatmentes törlesztési lehetőséget.

Boldogan mosolyogva jöttem ki az APEH épületéből, de két órán belül csörgött a telefon. Az ügyintéző hívott, hogy legyek kedves írni neki egy levelet a formalitás kedvéért, mert akkor a bírságot is elengednék.

Szeretem az APEH-et.

a te anyád

Tegnap este volt valami nézeteltérésünk a macával, és rájöttem, hogy én nem tudok vitatkozni. Nem hogy nem tudok, de nem is tudtam soha.

Anyámtól az érvek ütköztetését nem, csak az érzelmi tüzijátékot, valamint egymás minél hatékonyabb megbántását tanulhattam el, ebben jó is vagyok, de emberbaráti szeretetből évek óta nem gyakorlom.

Maradt tehát a "ha így erősködsz, akkor tőlem akár meg is maradhatsz a hülyeségedben" hozzáállás, és az ezzel járó makacs hallgatás, ami - ha lehet - még egy kicsit idegesítőbb, mint az előző megközelítés.

Ugye a vita lényege és célja az, hogy az emberek közösen tudjanak valamit csinálni, nagyjából közös logika mentén. Ha nem akarok vele együttműködni, fölösleges a vita. Ha igen, akkor elkerülhetetlen.

Tehát most vitakultúra-projekt van. Halvány emlékeim szerint az ilyesmit egyetemekhez közeli kocsmákban tanítják.

2007. január 23., kedd

bugbrain

Nagyon jó játékot találtam.

Bogarakat kell programozni, végtelenül egyszerű módon. Logika kell hozzá, programozási ismeretek nem.

Az ember köti össze a bogyókat, a katica bejárja a faág elágazásait, jön a következő, majd a következő pálya, és a végén azon kapja magát a játékos, hogy megtanult neurális hálózatokat programozni.

http://www.biologic.com.au/bugbrain/

költözés

Egy napig tartott, mire a régi blogger hozzáférésemről áttuszkoltam a technika igen szűk csatornáin keresztül a "winnerizer" blogot a google accountomra. De most jó. A freeblog pedig szolgáltasson a továbbiakban olyanoknak, akiknek a 30%-os elérhetőség kielégítő.

Babzsák-projekt update: elkészültek a zsákok, utánajártam a tölteléknek. A gyártó disztributorainál 960 Ft/kg. Egy zsákba kell 5 kg. Végül két babzsák-fotelt hoztunk ki egy árából, de ennek ellenére nem javasolnám senkinek, mert hozzáértő embernek is egy teljes nap összevarrni a kettőt.