hümm... nem rossz

Megvagyok továbbra is.

A karácsony kicsit fájni fog, de majd sokat dolgozom. Az új munkahelyen olyan határidőt tűztek ki a munkámra, amit igazából senki nem vesz komolyan, még számon sem kérik rajtam. Na, pont ezért végezni akarok akkorra - csak épp addig már csak két hét van, közben az ünepekkel.

Hogy megfeleljek az íratlan szabályoknak, lassan 40 fölé emelkedik a decemberi ruhaköltség. Még pár ing kell, és azt hiszem, rendben vagyok. Meg egy vasalóállvány, meg egy spriccelő izé vasaláshoz.

Huhh, fel kell hívnom az esti randit, hogy fellépés van, nem tudok menni. Elképesztő, idén karácsonykor 7 helyen énekeltünk, mindenhol elég sok ember előtt. Volt, hogy egymás után 3 nap.

Eddig a hetiriport, most egy kis érdekes.

Felraktam a nonprofit.hu oldalra egy felajánlást, hogy ingyen éneklünk karácsonykor, jelentkezett egy egyesület. Leszerveztük tegnapra, elmentünk. Hátrányos helyzetű és/vagy nemzetiségi gyerekek hordája egy kisebb napali méretű szobában.

Egyrészt ilyen őszinte és szeretetteli fogadtatásban sehol nem volt részünk, másrészt az exem, aki alapvetően elutasító az ilyen közeggel szemben, majdnem elsírta magát a fellépés végén, annyira aranyosak voltak. Nem aranyosak. Szeretetre méltóak. Ez lesz egyértelműen az idei karácsony legszebb emléke, és jövőre is megyünk.

Úgy tűnik, a karácsony a levegőben van, odafelé előttem esett fejre egy idős hajléktalan egy sötét mellékutcában. Összeszedtem, kibontottam az arcából a beleépült szemüveget, letöröltem a vérét és irányba állítottam. Olyan védtelen volt, mint egy kétnapos kutyakölyök.