KPHD - félálom

A Kipróbálok Helyettetek Dolgokat program most szerény és egyszerű dolgot hoz elő. Láss te is a jövőbe, most bevezető áron.

Konkrétan úgy négy órányira előre láttam egy teljesen váratlan eseményt félálomban. Nagyon vártam egy találkozót, és hogy gyorsabban teljen az idő, ledőltem szundítani. Becsuktam a szemem, és rémülten bámultam egy véres végtagra. Próbáltam elhessegetni, kitolni a képből, de makacsul ott maradt, részletgazdagon, szépen, színesen. Hol innen láttam, hol onnan. Annyira mély hatással volt rám, és annyira semmi keresnivalója nem volt ott, hogy egy órás alvás után felkelve még mindig a szemem előtt volt. Majd 3 órával ezután bejött az ajtón.

Utoljára az egyetemen volt ilyen, úgy nyolc éve, mikor szintén napközbeni szundítás során azt álmodtam, hogy egy kocsmában a pultos sör helyett egy korsó málnaszörpöt ad, tejszínhabot fúj rá, és belebök egy szívószálat. Felébredtem, hogy ez mekkora baromság, és elmentem a kocsmába, ahol már vártak. Már kirendelték az akkor divatba jövő málnaszörpös söröm, amit addig még soha nem láttam, nem hallottam róla. Korsóban, habbal, szívószállal.

Kevésbé egzakt, de nekem mégis meghatározó élményem volt, mikor fiatal felnőttként a barcelonai metróban döbbenten meredtem arra a helyszínre, ahol gyerekkori álmaim egy jelentős része zajlott.

Azt gondolom, mindenkinek vannak ilyen sztorijai.

filozófikus alkat

azt mondták nekem, 'tök jó filozófikus alkat vagy!'

most miért?! mert nem eszek meg minden szart, ami kijön a TV-ből? mert leszarom a kész válaszokat, és csak a magam hibájából vagyok hajlandó tanulni?

ok-ok, sokat agyalok. utálom is, teszek is ellene. utálom a gondolkodókat és a szellemi maszturbációt. filozófus a faszom.

cinizmus

amikor az ember a csalódástól való félelmében inkább nem hisz semmiben

margóra

nem tudom nem észrevenni. több olyan stabil kapcsolatba láttam bele mostanában, ahol a nagyon szép, értelmes, felnőtt nő elsősorban azért marad a messze nem "tökéletes" párja mellett, mert az feltétel nélkül, teljes odaadással szereti, és sokat megenged neki.

gondolom ez teljesen nyilvánvaló mindenkinek, csak engem lep meg. picit ellentmond a nagy nehezen kialakított domináns hozzáállásommal, ami látszólag nagyban növelte húspiaci értékem.

új

egyről négyre emelkedett azon barátaim száma, akik nagyjából velem egykorúak, követik, hogy mi van velem, és ha hülye vagyok, arcomba tolják a realitást. ez egyrészt persze nagyon jó, másrészt viszont így megint szembesülnöm kell azzal, hogy nem vagyok szent.

érdekes: volt idő, mikor az ilyentől szabadulni akartam, mert úgy éreztem, mások elvárásai szerint élek, most meg örülök, hogy nem egyedül járom az utam.

aki fél, fél életet él

Ha a metrón ábrándozom, képzeletemben nem nyerek, hanem vesztek, majd morális leckét adok a legyőzőnek. Ami ilyenkor elárad bennem, az az erkölcsi fölény mámoros diadala.

A hétköznapokban is. A cél nem egy állapot, hanem a változás, és a vele járó fejlődés. Eszembe sem jut átszakítani a célszalagot: amint úgy látom, elérném, már nem érdekes a játék.

Ezért hagyom ott a munkáimat, amint elkezdek jó lenni abban, amit csinálok.

És amiért ezt érdemes volt leírni: ha jobban körülnézek, én a többséghez tartozom. A győzelem elviseléséhez tartás és bátorság kell, veszteni és a földről moralizálni lényegesen könnyebb. Ezért ez utóbbi a járt út.

teendők 2009-re. lehetőleg az elejire.

Ezek igazából ugyanannak a folyamatnak a részei. Nem nagy változások, egyszerűen a most következő kanyarok az úton. Előző évben vetettem, most jár az aratás. Is.

• elköltözni: más lakását nem fogom saját képemre formálni, de otthon nélkül sem tudok tovább meglenni, tehát el kell költöznöm. most a hétvégén elhozom anyáméktól a bocskai úti lakás papírjait és elviszem ügyvédhez. apám dolga lenne, de ő ebben az ügyben csak akkor lép, ha az élet az ölébe ejti a megoldást, vagy kényszerhelyzetbe kerül. nem akar szembenézni azzal, hogy jogász mostohaapja hülyét csinált belőle anyja halálakor.
  
• párt választani: ez is az otthonteremtés része. nagy meló volt hogy ezt így akarjam. meg kellett tanulnom tökegyedül élni, szeretőt tartani, szeretőnek lenni... csak így tudom értékelni az elkötelezettséget. megtanultam nem félni a valódi megmérettetéstől, ez volt talán a legnehezebb. még egy dolog hátra van: újra elhinni, hogy van olyan ember, akit tudok annyira tisztelni, hogy lehulljon rólam a cinizmus. másképpen: újra bízni valakiben.
  
• fegyelmezettebben, de kevesebbet dolgozni: már el tudom látni a feladatom úgy, hogy nem érzem azt, "még betanulok". most azt kell elérnem, hogy ezt a teljesítményt rutinszerűen hozzam, stressz és túlóra nélkül. amíg ez nincs meg, nincs erőm másra.
  
• újra belekezdeni egy önálló vállalkozásba: hiába keresek jól, ha valamit akarok kezdeni magammal, ezt a pénzt is hitelkamatra kell költsem. nekem nem kell hitelkamat, nekem lakás kell. ha megkapom a bocskait pár évre, akkor nem irreális a terv.

Ha ezek megvannak, segítek anyámnak jogi és pénzügyi szempontból teljesen leválni a testvéréről, mielőtt az kikészíti. Sőt, igazából ez az elköltözés utáni első dolgom.